A törvénytervezethez csatolt indoklás szerint azért van szükség e jogalkotói beavatkozásra, mert az egy év alatt bekövetkezett közúti balesetek 10 százalékában jobbkormányos autók érintettek. Mint írják, a karambolok többnyire frontálisak, és az ilyen balesetek elkerülési esélye szinte a nullával egyenlő, hiszen a sofőrnek nincs megfelelő rálátása az útra. A dokumentum kiemeli továbbá azt is, hogy a Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal adatai szerint 2018-ban több mint 29 ezer, 2019-ben, a Brexit évében pedig több mint 20 ezer jobbkormányos autót hoztak be az országba.
A közlekedési rendőrség adatai szerint jelen pillanatig megközelítőleg 120 ezer jobbkormányost írtak forgalomba Romániában, s ezen „rendellenességük” mellett a legtöbb nem is igazán fiatal járgány, hiszen a 2000-es évek elején gyártották őket. Évente mintegy 150-200 jobbkormányos autót vezető sofőr okoz közlekedési balesetet, és sajnos az esetek túlnyomó többségében sérültek, sőt halálos áldozatok is vannak. A Román Rendőrség összesítése szerint 2020-ban 207 olyan baleset történt az utakon, melyekben jobbkormányos járművek is érintettek voltak, az ilyen jellegű karambolokban elhunytak száma pedig elérte a 33-at. A statisztika a 2020 előtti években sem fest jobban: 2019-ben 35-en vesztették életüket és 88-an súlyosan megsérültek, ’18-ban pedig 28 halálos áldozat és 106 súlyos sérült került bele az indoklás által is idézett kimutatásba.
A törvénytervezet természetesen a kiszabható bírságokra is javaslatot tesz. Azok, akiket jobbkormányos autó vezetésén érnek, hat, de akár nyolc büntetőpontot is kaphatnak, azaz a bírság értéke 870-tól 1160 lejig terjedhet. Kiegészítő intézkedésként a rendőr visszatarthatja a jármű forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét is egészen addig, míg a tulajdonos be nem mutat, egy a RAR által kiállított dokumentumot, mely azt igazolja, hogy a gépjárművet „balosították”. Utóbbi procedúra egyébként elég költséges, így az autósoknak mindenképp érdemes lesz majd mérlegelni, mielőtt jobbkormányos kalandokra adják a fejüket.
